Izgalmas előadások és otthon is elvégezhető kísérletek – így zajlott a virtuális Darwin-nap

2009-ig visszanyúló hagyománya van már annak Szatmárnémetiben, hogy február 12-én, Charles Darwin születésnapján a meghívott előadók érdekfeszítő prezentációkkal és látványos kísérletekkel népszerűsítik a tudományt és a kritikus gondolkodást. Az idei év a koronavírus-járvány miatt rendhagyó formában került megrendezésre: a vendégek ez alkalommal nem színpadon állva ismertették meg a hallgatóságot az általuk képviselt tudomány egy-egy aprócska szeletével, hanem online, egy élőben közvetített Zoom-konferencián keresztül.

Az E-Consult Egyesület és az Apáthy István Egyesület együttműködésében megvalósuló Darwin-nap résztvevőit Sike Tamás szatmári biológus köszöntötte, majd át is adta a szót Szűts Tamás arachnológusnak, ki előadásában nem csak a pókselyem és pókméreg felhasználási lehetőségeiről mesélt a hallgatóságnak, hanem az általa a pókvilág Hannibal Lecterének nevezett Portia ugrópókról is, mely egészen elképesztő intelligenciával vadássza le zsákmányait, s köztük nem ritkán más pókokat is.

A pókkutató után az áltudományok ellen folytatott harc egyik éllovasa, Boldogkői Zsolt molekuláris biológus válaszolt a Sike által feltett kérdésekre, melyek elsősorban a koronavírus-járvány témakörét járták körbe. Boldogkői kifejtette, a koronavírus okozta pandémia ráirányította a figyelmet az ilyen helyzetekkel szembeni felkészületlenségünkre, ám ennek tudományos téren több pozitív hozadéka is volt. Egyebek mellett leegyszerűsödött a gyógyszerek és vakcinák engedélyeztetési protokollja, a folyamatot kísérő adminisztrációt is sikerült gördülékenyebbé tenni, és hasonlóan fontos eredménynek számít a tesztelési folyamatok megreformálása is. Az interjú második felében a szakember a tudományellenességről, ennek az internettel és a közösségi médiával való kapcsolatáról, valamint a közösségkovácsoló hitek és ideológiák szerepéről beszélt. Boldogkői szerint a világban tapasztalható tudományellenesség leküzdéséhez nem információterjesztésre, hanem az oktatás világszintű átszervezésére van szükség, mely által ismét felkelthető a diákokban a jelenleg kihunyni látszó természetes kíváncsiság.

A molekuláris biológus után a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológiai és Ökológiai Intézetének kutatója, Hartel Tibor vette át a szót, aki prezentációjában az úgynevezett öreg fákról értekezett. Hartel első körben az „öreg fa” definícióját pontosította, majd azt is ismertette, milyen értékek kapcsolódnak ezekhez, illetve hogyan lehet e fákat – akár törvényi úton is – megóvni, s esetenként integrálni a környezetében élők társadalmi életébe. A BBTE kutatója után az ismert magyarországi biológus, Rózsa Lajos került sorra, aki előadásában azokra a jól meghatározott jegyekre világított rá, melyek által az áltudományokat egyértelműen meg lehet különböztetni a valódi tudományoktól. A előadások sorát Silye Lóránd geológus zárta, ki az általa képviselt diszciplína múltjából és jelenéből villantott fel néhány fontos aspektust, illetve a geológiának a mindennapi életünkre gyakorolt szerepeiről és a modern kutatók előtt álló kihívásokról is beszélt.

A 2021-es Darwin-napot a budapesti TudÁShow zárta. Kiss Benjámin és Várda Ernák tudományos kísérletei már nem ismeretlenek a szatmáriak számára, ám a megváltozott körülményekre tekintettel a fiúk is olyan tudományos bemutatókkal készültek, melyeket bárki könnyűszerrel elvégezhet otthon anélkül, hogy bármiféle speciális eszközre volna szükség.

A virtuális Darwin-napon elhangzott előadások visszanézhetőek, így akik péntek este lemaradtak volna az eseményről, mindenképp pótolják, hiszen rengeteg érdekesség fért bele a közel két és fél órás programba.